Jazz
Afrokróm apropón
monognóm metronóm
taktuson busong
a szaxofon, hang oson
dob lovon tova, és
bá pá pá duá, és
fél ütem felütés
kétharmad harsona,
ritmusra nagybőgő pigmeus
basszusa, tétova
klarinét kerít itt körítő kabarét,
cabernet-t kortyolok magamban
szanaszét dobnyomok
pattognak agyamban.
A membránok retrofon
tompora dombor,
a zongora tombol,
a konga ha zsong, ó,
gondolatokból lopva oson,
csórt lágy tüzet itt hint,
kint nyugalomból a
csend betekint, mint
csintalan álom, mi
néha kacsint.
Gőzgépmű
11 éve
***
VálaszTörlésköszönet, s minden jóut!
ez frankó
VálaszTörlésa kevés szótagú sorok rátesznek a jazzes pattogásra. legalábbis amikor a fejemben hangosan olvasom pár sornál a tá ti-ti tá ti-ti ritmust hallom. nemtom, hogy tudatosan így dekáztad-e ki de végülis tök mindegy is :), az még külön jó hogy néhol megtörik ez az egyszerű "időmérték"
Köszi szépen!
VálaszTörlésKevés tudatosság van a verseimben, legalábbis verstani szempontból. A lüktetést borzasztóan fontosnak tartom, és ezt sok szempontból a legjobban sikerült versemnek gondolom. Örülök, hogy kiérződik belőle, amit belecsempésztem.
erre akkora hiperkarmás reppet lehetne nyomni Peti.. légyszi hadd használjam fel egy későbbi dalunkhoz!
VálaszTörlésSzólj, és megbeszéljük. :)
VálaszTörlésTényleg nagyon meg lehetne csinálni.. Ha odaérek, hogy lesz egy olyan dalom, amire pattogósabb szöveg kell, téged foglak először keresni. Ez valami iszonyat jó!!!
VálaszTörlés